Szökés: a halál után is

A Szökéssel (Prison Break) kezdődött el a sorozatrajongásom. Tíz éve jutott el hozzám az első néhány rész egy barátom jóvoltából, amikor a széria második évada ment már a tévében. Mivel abban az időszakban már nem igazán tévéztem, mondhatni egy teljesen új kikapcsolódási formaként ismerkedtem meg a következetes, részről részre haladó sorozatozással a Szökésnek köszönhetően.

2007-ben még kevesek kiváltsága volt a Facebook és a szélessávú internet, már a harmadik évadát „taposta” az azóta befejeződött Eltűntek (Lost), akkor járt az első szezonnál az négy évad után elkaszált, de tavaly rebootot kapott és az új szezonnal véget is érő Hősök (Heroes), de akkor kereste a helyét a sorozatpalettán az azóta 12-ik évadánál járó Odaát (Supernatural). És hol volt még akkor a Game of Thrones, vagy a Walking Dead? Abban az időben már nagy volt a kínálat az Amerikai Egyesült Államok országos kereskedelmi csatornáinak révén a sorozatokból, de még nem lehetett látni a „robbanást”, amely révén mára már átláthatatlan a választék a sorozatokból a kábelcsatornák és az online streaming platformok térnyerésének is köszönhetően.

prison_break_Ed-Aqaquel-1
Fotók: Ed Aquaqel/FOX

A Szökés nézését nagyon menő dolognak tartottam, mondhatni egyfajta kiváltságos „elitklubnak”. „Egész hétvégén a Szökést néztem!” „Láttad az utolsó részt? A pofám leszakadt tőle” – ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el az iskolatársaim szájából, és bár én még az elejénél tartottam, tudtam, hogy valami nagyszerűnek vagyok a részese.

És, hogy miért írtam ezt a bevezetőt? Ezzel is próbálom érzékeltetni, hogy milyen különleges hatással volt rám a Prison Break akkoriban. Nem csak a szórakozás, hanem az angol szókincsem gyarapodása is ekkor indult útnak: mivel a Szökéshez angol nyelven és magyar felirattal jutottam hozzá, így kénytelen voltam így nézni. Rájöttem, hogy annak ellenére, hogy sokan ódákat zengtek a magyar szinkronról, számomra mégis élvezetesebb lett eredeti nyelven a film- és sorozatnézés, amelyet a magyar felirat segített megérteni.

A feltámadás

2017-ben, tíz évvel a sorozatok iránti rajongásom kezdete után „feltámasztották” a 2009-ben egy különálló filmnek számító, duplarésszel lezárt Szökést. A rebootok és sequelek „korában” egy régi közönségkedvenc sorozat, a korábbi szereplőkkel, új rejtélyekkel, a korábbi kiadás farvizén úszva ismét képernyőre került, ezúttal azonban nem a kereskedelmi csatornák műsorrácsának megfelelő 22-23 részes formátumban, hanem az azóta változó trendekhez igazodva, mindössze kilenc résszel kirukkoló évaddal, amelynek mindössze a pilotját láttam e sorok írásakor.

Amikor a Szökésről, mint a rajongásom egyik tárgyáról beszéltem, hadd szögezzem le, hogy rajongásom az első két évadra vonatkozott. Ha visszaemlékszünk, a harmadik évad a híres írósztrájk miatt „mindössze” 13 részes volt, míg a negyedik évad már a korábbi 22 helyett 24 résszel futott, plusz az előbb említett duplarészes lezárás, ami teljesen pontot tett a történet végére azzal, hogy a főszereplő Michael Scofield meghalt benne. A két utóbbi évad minőségileg és történetvezetésileg hagyott kívánnivalót maga után: a harmadik etap eléggé erőltetettnek tűnt, a negyedik pedig maga volt a káosz, ami már csak nyomokban emlékeztetett arra, hogy valójában miért is kezdtük nézni a sorozatot. Ez már nem az a Szökés volt, amit a rajongók, köztük én is megszerettem.

prison_break_Ed-Aqaquel-3

És most mégis itt vagyunk és a folytatásként beharangozott újabb szökésre vagyunk kíváncsiak, amelynek már az első előzetese felfedte az alaphelyzetet: mégsem halt meg a címszereplő, sőt a széria szellemiségéhez mérten újra börtönben van, ahonnan nem nehéz kitalálni, ismét meg fog szökni. Bevallom, számomra kerek egész volt a történet a két első évaddal is.

Az ötödik évadnak számító, mégis különálló sorozatként kezelt Prison Break: Sequel első részének megnézése után nem tudtam eldönteni, hogy amit láttam, tetszik vagy sem. Egyértelműen a nosztalgiafaktorral fogtak meg, pontosabban azzal, hogy egy már látott világba kalauzoltak vissza, ami mégsem volt ugyanaz, mert tíz év alatt sokat változik az ember fogékonysága az általa látottak iránt. A nosztalgia itt nem elég, amit elénk tettek az eléggé összecsapottnak tűnik eddig: megpróbálják visszahozni az igazi szökés-hangulatot, de újat is akarnak mutatni. Ez a kettősség azonban nem válik a sorozat javára.

A történet szerint évekkel a szökést követő események után (a jelenben?) vagyunk, amikor éppen Theodore Bagwell (T-Bag) újabb börtönbüntetése után szabadul a Fox Riverből, ahol egy rejtélyes borítékot kap, ami hatással lesz a jövőjére. Közben a korábban „tisztára mosott” Lincoln Burrows ismét menekül, úgy tűnik nem tudott szakítani kisstílű bűnözői múltjával. A borítékban levő információ azonban nem csak a szintén nem jó útra térő T-Bag, hanem az ő életét is fenekestől felforgatja és a cselekményt is berúgja: Michael Scofield életben van, és épp egy yemeni börtönben raboskodik. Inenntől kezdve beindul a jól ismert Prison Break-hangulat: találkoznak a régi arcok: Lincoln, Sarah, C-Note és Sucre, hogy ismét hozzák a tőlük megszokott formát: elindulnak a nyomokon, hogy utánajárjanak annak, hogyan is lehet Scofield életben, mivel úgy tűnik az élet ismét egy furcsa, beteges játékot űz velük.

prison_break_Ed-Aqaquel-8

Ahogy a nyomokon elindulnak, úgy válik egyre egyértelműbbé, hogy a szereplők ismét egy nagy összeesküvés részei: Lincolt és Sarah-t újból mindenre elszánt ismeretlenek akarják megölni, T-Bag pedig egy új lehetőséget kap az élettől egy névtelen felajánlónak köszönhetően. A formulát ismerjük, a végkifejletet pedig megkapjuk nyolc hét múlva.

Egy kis közel keleti helyzetképpel fűszerezve megkapjuk az események aktualitásba helyezését, néhány flashback-el pedig a korábbi történésekre kapunk utalást. Nem vagyok meggyőződve, hogy azok, akik még egy Prison Break részt sem láttak, és most kapcsolódnának be, maradéktalanul tudnák élvezni a sorozatot, mivel a rajongók felé történő kikacsintások azok, amik az új széria sava-borsát adják.

prison_break_Ed-Aqaquel-4

Összességében engem megvettek: foglalkoztat, hogy mik fognak történni a következő részekben, sőt akkor is elgondolkodnék a továbbnézésen, ha nem lett volna ekkora hatással rám a korábbi széria. Harmadik és negyedik évad ide, vagy oda, rohadtul kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat Scofieldék számára a jövő…

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s